Aki ismeri a Station X nevezetű
zenekart, annak
nem kell külön bemutatnom Cseke Ferencet.
Az instrumentális zenét játszó együttes gitárosa úgy
döntött,számítógépe segítségével
elkészíti "ami a Station x-ből kimaradt" demóját. Bevallom az infót
csak az anyag meghallgatása
után olvasva, abban a hitben voltam, hogy ez a bonyhádi együttes újabb
anyaga.
Akár az is lehetne, hiszen a dallamos metalra jellemző riffek
váltakozása a progresszívebb,
nagyobb lélegzetvételű témákkal védjegye a S. X-nek is.
Feri mindent egyedül játszott fel (bassz., git., bill.), a dobprogram
mellett a hangszerek eredetiek.
A dobprogramoknál nyílvánaló, hogy nem dobos találta ki őket, talán egy
kicsit jobban "dobos füllel"
kellett volna neki ülni a témáknak. Leginkább a különböző részek
kapcsolódási pontjainál,
az átmeneteknél lehetett volna még finomítani a dolgokon. Főleg a Devil
In Love számban érezhetők
botlásoknak a váltások. Viszont meglepően jól bánik Feri a
billentyűkkel, kicsit eltérő az együttesbeli
Barabás Gyuri játékától, de nem is az volt a cél.
A gitártémák nagyon jók, a stílusra jellemző változatosság végigkíséri
a lemezt.
A szólók inkább jól megírtak, mint virtuózak. Úgy is mondhatnánk, hogy
pont annyi virtuózitás jellemzi
amennyi nem engedi a fő témáról a figyelmünket elterelni.
Feri esetében nem kell kitérni a hangszeres tudásra, minden oké.
A nyolc számot tartalmazó anyag elég
változatosra sikerült, mégis összetartoznak a szerzemények.
Annyira markánsan jelennek meg a stílusjegyek, hogy szinte egyik a
másikból következik.
Kicsit kilóg ezek közül a Garden of the White Trees, mely reneszánsz
klasszikust idéz témájával
és a csemballó hangszínével. Ügyes de nincs kapcsolódási pont a többi
szerzeményhez.
Ez az érzés enyhül mikor a gitártéma elindul. A Universe kicsit nehezen
lendül be és a bevezetés
is elcsépelt, két percig csak a szél fütyöl. Igaz, belefér a cirka 11
perces tételbe.
Ez a szám sikerült a legmélyebbre, nagyon érett zenei gondolkodásmódról
tanúskodik.
Összetett és átgondolt, ami az egész anyagon érezhető, zenei
kiforrottság és mély gondolatok.
Kerek egésznek érezzük a számokat így is, instrumentális formában is.
Azonban egy jó énekes (hja, persze)
tudná még emelni a színvonalat és talán szélesítené a hallgatói bázist
is.
